4 virág mozaik
Ritkán használok a vásznon és a festéken kívül más alkotóelemeket. A 4 virág mozaik egyike azoknak az alkotásoknak, ahol szélesítettem a „palettámat” hiszen apró mozaikkövek díszítik ezt a négy elemből álló képet.
Egyszer csak beugrott az a kép, hogy ezt meg kell csinálni. „Készen jött” a minta, akárcsak a vonalak iránya. Ilyenkor sürgető az érzés, hogy mielőbb elkészítsem. Hiszen, ha egy alkotás készen van – legalább is a lelkemben, a fejemben -, akkor azt minél előbb láthatóvá kell tenni, meg kell jeleníteni.
Most is emlékszem az érzésre ahogy rakosgattam a köveket. Este volt, már nagyon fáradt voltam, de csak rakosgattam a köveket monoton módon. Hogy mielőbb készen legyen.
Ez a kép számomra a kettősséget mutatja be. Ugyanaz az minta, ugyanaz az elrendezés. Egyrészt a külső korlátok, az adott dolgok az életünkben. De hogyan lehet az eleve adott mintákat, elemeket mégis egyedivé tenni? A színekkel, az eltérő irányokkal.
Amikor elkészítettem a négy virágot, akkor készen volt az a teória, amit szerettem volna kifejezni – de mégsem volt befejezve az alkotás. Valami hiányzott belőle. Össze kellett fűzni ezeket az önálló elemeket. Ezért a vásznak szélein – ahol véget ér az egyik szín és egy kis távolság után indul a másik szín -, ott átraktam néhány mozaikkövet a szomszédos kép színeiből. Így került a rózsaszín részletre kék és zöld kő, a zöld részletre rózsaszín és arany kő stb. Mintha egy cérnával összeférceltem volna a különböző vásznakat.
Még mindig nem volt nyugalom és rend képen. Valami még továbbra is hiányzott.
Így jött a harmadik, lezáró lépés. Az alkotás – az egyik nézőpontból – a különbözőségekről szól, mégis kellett valami, ami teljes egységet ad a négy elem között. Mindenki a saját színeiben pompázik, de mégis szükséges egy nagyon apró részlet, ami egységes. Így került fel mind a négy elemre mind a négy színből 1-1 mozaik. Ezek pedig a középpontba mutató sarkokban kaptak helyet. Ott, ahol a legközelebb vannak a többi elemhez. Itt ül meg a „közös – ség”.
A kép alapvetően 5 színből áll: fehér, kék, rózsaszín, zöld és arany/barna. De nemcsak az alapvető színek különbözőek, hanem egyetlen színen belül is megannyi árnyalat rejtőzik. Összességben ezen a képen nem 5 szín van. Hanem rengeteg árnyalat. Minden szín játszik a saját alaptermészetével és a világostól a sötétig számtalan árnyalattal gazdagítja az összképet.
Még egy lépéssel tovább boncolgatom az eltérő színek témakörét: a vásznak alapszíne fehér. Ám a festés során három különböző fehéret használtam. Ez az apró részlet is nagyban hozzájárul ennek a képnek a színpompás megjelenéséhez.
Mindegyik elemnek megvan a saját színe. És akár önállóan is megállják a helyüket. Mégis, mennyivel szebben mutatnak így, hogy egységben vannak.
A mozaikok egyre ritkábban vannak a vásznak külső sarkai felé haladva. A virágok az íveikkel kifele húznak – mégis, a színek, a festék, a mozaikkövek sűrűsége miatt az erő, a középpont mégis belül van. Ahol minden egyes elem egy mozaik darabja a nagy egésznek.
Vászon, akril festék, mozaikkövek, 4 db 30 cm x 30 cm vászon.
